2014. június 2., hétfő

15. fejezet-Thalia

Amikor reggel felkelek, fogalmam sincs, miről álmodtam. Egy előnye legalább van annak, hogy minden este hatig gyakoroltam odalent Cato-val és Clove-val. Azonban tegnap volt az utolsó lehetőségem arra, hogy bármit is tanuljak tőlük. Ma délelőtt még gyakorolni fogom a késhajítást, meg azt, hogy hogyan drótozzam fel a késeket minél gyorsabban. Utána ebéd, aztán pedig a Játékmesterek pontoznak, ami segítségével Támogatókhoz juthatok. Holnap este interjú Caesar Flickermannal. Holnapután Aréna. Mit ne mondjak, nem túl jók a kilátásaim. Gyorsan felöltözök és reggelizek. Szerencsére senki sem kel olyan a 3. emeleten, mint én. Mikor a lift felé megyek, összefutok Pablo-val. A fiú szeme alatt sötét karikák sorakoznak. Köszönésemre csak egy intéssel válaszol, majd továbbmegy az ebédlő felé. A héten Pablo alig szólt hozzám. Nem mintha Wiress vagy Betee, vagy akárki más sokat beszélt volna velem a 3. emeleten lakók közül. Mondjuk én sem voltam túl közlékeny velük szemben. Azonban Glimmerrel, Marvellel, Clove-val és Cato-val egész jól "összemelegedtem". Az Aréna szemszögéből nézve ez egyáltalán nem jó hír. Azonban végre valamennyire sikerült magam túltennem Camille halálán. Bennük barátokra leltem, és nem akarom őket elveszíteni. Pedig tudom, hogy csak egyikünk jöhet ki élve az Arénából. Ameddig megteszem az utat az edzőteremig végig ezen gondolkozom. Legnagyobb meglepetésemre az edzőterem szinte teljesen kihalt. Egyedül Cato gyakorol a kardoknál, illetve 12.-ből a lány (Katniss?) próbálkozik álcázással. Hát, nekem az álcázás nem ment könnyen, de két délelőttöt ráfordítottam, így most már egész jól elboldogulok vele. Cato felkapja a fejét, amikor belépek, és rám mosolyog. Visszamosolygom rá, majd biccentek, és Katniss felé indulok.
-A helyedben nem az ecsetekkel gyakorolnék, mert azok nem valószínű, hogy lesznek az Arénában.-Katniss felkapja a fejét, majd távolabb húzódik.
-Miért segítesz?-Hát igen, ez egy érdekes kérdés. Miért is segítek neki?
-Azért segítek, mert én is így kezdtem. Nekem sem ment túlzottan, de muszály volt megtanulnom, úgyhogy a helyedben gyorsan váltanék eszközt. Már nincs túl sok időd gyakorolni.-Leguggolok mellé, majd megmutatom neki, hogyan tudja szétkenni magán a különböző anyagokat hatékonyan, ecset nélkül. Hálásan mosolyog rám, majd megköszöni segítségem. Felállok, kezet mosok, majd odaballagok a többi Hivatásoshoz. Köszönünk egymásnak, majd megkérem Clove-ot, hogy nézze meg, mennyit fejlődtem késdobálásban. A többi Hivatásos azt csinálja, amit egész héten: folytatja a többiek megfélemlítését. Miközben sorra dobálom a feldrótozott késeket Clove legnagyobb örömére, eszembe jut, hogy mi minden vicces történt velünk a héten. A kis Ruta a 11.-ből ellopta Cato egyik fegyverét, és felmászott vele a gerendák közé. Cato leállt ordibálni a többi Kiválasztottal. A többi Hivatásos csak másnap mondta el neki, hová tűnt a fegyvere, és mindannyian nagyot kacagtunk rajta. Marvel folyamatos viccelődése mindannyiunkat felvidított egész héten. Néha még arról is elfeledkeztem, hogy egy halálos viadalra leszek elküldve. Hát, az biztos, hogy a szövetségünknek szilárd alapjai vannak. Nem hinném, hogy bármelyikük képes lenne elárulni. Cato és Clove minden délután segített különböző fegyverek használatával kapcsolatban. Nos, azt meg, hogy Cato-ról mit gondolok...igazából magam sem tudom. Olyan...bonyolult. Megszólal az ebédet jelző csengő, ami azt jelenti, hogy kb. háromnegyed óra múlva a Játékmesterek előtt kell bemutatnom, hogy mit tudok. Marvel szokás szerint viccelődik, azonban ma valahogy kis csapatunkból senkinek sincs kedve nevetni. 
-Marvel Sratnokski, 1. Körzet.-Szólal meg a hangosbemondó. Glimmer súg valamit a fülébe, majd Marvel szép komótosan, arcán magabiztos mosollyal belép az edzőterembe. 
-Glimmer Johanson, 1. Körzet.-Mondják be tíz perc elteltével. Glimmer kicsit kevésbé magabiztosan megy be. 
-Izgulsz?-Súgja a mellettem ülő Cato. Bólintok. Ki nem izgulna a helyemben?-Nem szabadna izgulnod, csak remegni fog a kezed, és el fogod rontani.
-Könnyű azt mondani!-Válaszolom szintén suttogva.-Te egész életedbe erre készültél!
-Hidd el, jobb, ha nem tudod, milyen Hivatásosnak lenni. Te nem szeretnél a helyemben lenni, az biztos. Szörnyű egy családom van!
-De neked legalább van családod.-Motyogom.
-Nem tudtam...Bocsáss meg. Bár jobban örülnék, ha nekem sem lenne.
-Cato Becker, 2. Körzet.-A hangosbemondó hangjától összerezzenek.
-Sok sikert!-Mondom Cato-nak.
-Viszont.-Azzal Cato fürgén bemegy az edzőterembe. Clove közelebb csúszik hozzám.
-Ne félj! Ez csak egy ostoba felmérés. Nem számít igazából semmit.-Mondja.
-Kösz a biztatást. Sok sikert!-Mondom amikor a hangosbemondó őt hívja. Egyedül maradok egy csapat megszeppent gyerekkel, és már csak Pablo van előttem. Amikor őt is behívják, megremegek. Én következem Azonban össze kell szednem magam. Nem lehetek gyenge!
-Thalia Thompson, 3. Körzet.-Mire szólítanak, már teljesen megnyugszom. Visszaemlékezek mindenre, amit Clove és Cato tanítottak nekem a héten, majd belépek.