-Hé, nem bírod felemelni?-Kérdezi csúfondárosan Glimmer.
-Azt mondtam, ma megmutatod, mit tudsz, és annak függvényében eldöntjük, mi lesz a sorsod.-Szólal meg Cato.
-Ez viszont teljesítmény.-Azzal Marvel felém lép, és félrelök. Nem tudom megtartani az egyensúlyom és elesek. Clove, Marina és Lewis is csatlakozik a vihogó egylethez.
-Hát, asszem, a döntésünk egyértelmű.-Valószínűleg Marina az, de nem látom tisztán a szemem elé húzódó könny fátyol miatt.
-Kelj fel, Thalia.-Hallom meg Pablo hangját. Hát mégsem vagyok egyedül...
-Kelj fel, Thalia! Ma van a Kiképzés első napja, és szerintem te is sokat szeretnél gyakorolni.-Tényleg Pablo az, de a szobámban vagyok, teljesen egyedül. Az álmom megrémisztett: mit mutassak meg a Hivatásosaknak? Persze, azon kívül, hogy milyen béna vagyok. Azonban nem érek rá ezen töprengeni. Pablonak igaza van. Sietnünk kell. Gyorsan felöltözöm, majd kilépek egyszerű, de elegáns szobámból. A folyosók és a termek, amikből a lakosztályunk áll, puccosak, színesek, hivalkodóak és borzasztó rondák. Nem értem: látszik, hogy sok pénzt beleöltek, de ha már ennyit fizettek miatta, miért nem ízlésesre csinálták meg? Az étkező egyik fala példának okáért zöld, a mellette levő egyik lila, a másik vörös, a vele szembe levő rózsaszín, a padló fehér, a plafon pedig mályva színű. Biztosan őrült volt, aki ezt berendezte. Az étkezőben kedvetlenül eszek és iszok, s közben válaszolgatok Wiress, Beete és Drusilla kérdéseire. A többi velünk lakó, leszámítva Pablot nem jött még reggelizni, aminek örülök. Semmi kedvem találkozni Antoniussal, vagy az előkészítő csapatommal. Hamarosan megunom a társaságot, mehetnékem van. Felállok, elbúcsúzom asztal társaimtól, majd kiviharzom az étkezőből. Hívom a liftet, ami pár pillanattal később meg is érkezik. Beszállok, és akkor veszem észre, hogy valaki áll a hátsó sarokban.
-Szia Ruta.-Rámosolygok a kislányra, aki félénken visszamosolyog. Kedvesnek, aranyosnak tűnik. Szörnyű, hogy neki is jönnie kell a Viadalra. Teljesen gyámoltalan, a szemében keserűség csillan.
-Sajnálom, hogy neked is jönnöd kellett.-És ezt komolyan is gondolom.
-Nem baj. Ha megnyerem, azzal segítek a családomon. Hogy hívnak?-Furcsa mód érett.
-Thaliának.-Vigyáznom kell vele is. Ki tudja, lehet, hogy a gyámoltalanság álcája mögött más is van. A lift további útját végigbeszélgetjük, és minden kétségem eltűnik. A kislány a korához és a termetéhez képest érett, de nagyon nyílt is, így hamar kiderítem, hogy ő még a légynek sem tudna ártani. Belépünk egy nagy terembe: hasonló ahhoz, mint amilyenről álmodtam. Még csak a Hivatásosak vannak lent: gyakorolnak. Azt azonban furcsállom, hogy a 4.-esek külön állnak tőlük. Marina épp dárdát hajítani tanítgatja Lewist. Egyáltalán nem olyanok, mint az álmomban. Lewis nagyon kicsi, körülbelül annyi idős lehet, mint Ruta. Apropó, a kislány eltűnt mellőlem. No, nem baj. A másik négy Hivatásos most vesz észre. Clove is és Cato is elmosolyodik. Clove int, hogy menjek oda, Cato pedig azonnal magyarázni kezd.
-Sziasztok.-Köszönök amikor odaérek.
-...és jófejnek is tűnik.-Fejezi be a mondókáját Cato.
-Szia Thalia.-Köszönnek nekem mindannyian.
-Akkor, azt ígértem, megmutathatod mit is tudsz művelni.-Bólint felém Cato.
-Hogy jó vagy a robbanószerkezetekkel azt sajnálatos módon nem tudod bemutatni. Mint látod, nincs itt 'hogyan szereljünk össze aknákat és egyéb robbanásveszélyes szerkezeteket' feliratú állomás.-Mindannyian hangos nevetésben törünk ki. Ezek szerint Marvel egy igazi mókamester.
-Rendben. Várjatok egy pillanatot.-Viszont olyan állomást láttam, ahol drótok voltak. Odaszaladok, és udvariasan elkérek egy tekercs drótot. Visszaszaladok, majd elveszem a 'kés-dobálás' feliratú állomásról az egyik kést. Elkezdem rátekerni a drótot. A négy Hivatásos is odajön. Érdeklődve figyelnek. A drótból egy kis görgőt hajtogattam a kés markolatának végére. Megfogom, célzok, majd teljes erőmből elhajítom. Érzem, ahogy a görgő elfordul a tenyeremen. A kés pörögve száll a levegőben, majd markolatig fúródik az egyik bábú mellkasába. Hát, a bábura rajzolt céltáblának a közepét nem találtam el, de a kés markolatig fúródott.
-Hát, a célzással meg a technikámmal van egy kis bajom, de szerintem csak erőből nem fúródik ilyen mélyre.
-Ez egy nagyon jó ötlet.-Jegyzi meg Glimmer.
-Bámulatos!-Azzal Clove elszalad a késért, majd visszafut hozzánk, és ő is eldobja. A kés markolatig fúródik a céltábla közelébe.
-Ezt eddig sohasem sikerült elérnem. Azt mondják, egy kést nem lehet úgy eldobni, hogy a dobás gyors legyen, pontos, és a penge markolatig fúródjon az áldozatba. Nem tudom mit csináltál, de egy zseni vagy!-Azzal Clove nekem ugrik, és megölel.-Szerintem vegyük be Thaliát.
-Szerintem is.-Mondja Marvel.
-Én sem ellenzem.-Jelenti ki Glimmer.
-Üdv a csapatban!-Azzal Cato hátba vereget. Nem hiszem el! Sikerült szövetségeseket találnom!. Megérkezett már az összes Kiválasztott, ezért felszólítanak minket, hogy menjünk a terem közepére. Egy kapitóliumi elmond minden fontos tudnivalót, majd szétszéledünk. Újdonsült Szövetségeseim különböző fegyverekhez mennek. Hát persze: megfélemlítik a többieket. Én egy darabig csak kóválygok: megfigyelem ki mit csinál, majd elmegyek különféle állomásokra. A délelőtt folyamán megtanulok négyféleképpen tüzet gyújtani, felismerni az ehető növényeket, és fára mászni. Mármint nagyobb fára felmászni, mint ami otthon, a 3.-ban van. Megszólal az ebédet jelző csengő. Bőségesen szedek mindenből. Hova üljek? Meglátom Pablot az egyik sarokban, de hirtelen meghallom Glimmer hangját:
-Gyere, ülj közénk nyugodtan!-Visszafordulok, és leülök Clove mellé. Hálásan rájuk mosolygom. Gyorsan eszem, így hamarabb végzek az ebédemmel, mint Glimmer és Marvel. Ők élvezik az ízeket. Cato és Clove azonban még nálam is gyorsabban eszik.
-Kit vegyünk még be?-Kérdezi Marvel, miután visszavittük a tálcáinkat.-Szerintem a 11.-ből a srácot megpróbálhatnánk beszervezni.
-Tresh a neve.-Szólalok meg halkan.
-Kösz, elfelejtettem. Néha olyan a memóriám, mint a szivacs. Hogy is hívnak?-Újfent elnevetjük magunkat. Vajon a többiek mit gondolhatnak rólunk?
-Az 5.-ből a lány, Tirana se rossz választás. Nagyon okos.-Szólalok meg.
-A csapat esze megvan, nem kell belőle kettő.-Mondja Cato.-Szerintem hagyjuk békén. Treshel nincs bajom. Valaki más?
-Pablo.-Bukik ki a számon körzettársam neve.
-Tessék? Az a nyápic srác a Körzetedből?-Néz rám Clove.
-Hát, a Körzettársam, nem?
-Mit szólnátok ahhoz a verzióhoz, hogy mi nem bántjuk a Bőségszarunál az elején, de nem is segítünk neki, mint neked fogunk, Thalia, és ha önerejéből túléli, bevesszük. nekem nincs vele bajom.
-Nekem sincs.
-Akkor demokratikus alapon Glimmer verzióját követjük.-Zárja le a témát Clove. A délután folyamán szólok a döntésünkről Pablonak, aki megrántja a vállát, és azt mondja, hogy rendben van. Tresh azonban nem akar csatlakozni hozzánk. Megértjük, nincs vele bajunk. Szép lassan kezdenek elmenni a Kiválasztottak. Glimmer és Marvel is elbúcsúzik tőlünk. Már csak hárman vagyunk odalent: Cato, Clove és én. Folyamatosan a késekkel próbálkozok, nem tudom miért.:
-Segítsek?-Lép mellém Clove. Félénken bólintok. A délután további részét, még bő 3 órát azzal töltünk, hogy Clove megtanít kést dobálni. Gyorsan. Szakszerűen. Pontosan. A végére egész belejövök. Hatkor kiparancsolnak minket az edzőteremből. Éjszakára nem maradhatunk. Cato a liftben felajánlja, hogy holnap délután megtanít valamelyest kardozni. Elfogadom az ajánlatát. Vacsora után döbbenek rá az igazságra: megkedveltem Catot és Clove-ot akaratom ellenére. Bennük és Glimmerben, Marvelben meg Pabloban újra barátokra leltem. Sajnálatos, hogy ezzel a saját helyzetemet nehezítem meg: csak az egyikünk jöhet ki élve az Arénából...
-Szia Ruta.-Rámosolygok a kislányra, aki félénken visszamosolyog. Kedvesnek, aranyosnak tűnik. Szörnyű, hogy neki is jönnie kell a Viadalra. Teljesen gyámoltalan, a szemében keserűség csillan.
-Sajnálom, hogy neked is jönnöd kellett.-És ezt komolyan is gondolom.
-Nem baj. Ha megnyerem, azzal segítek a családomon. Hogy hívnak?-Furcsa mód érett.
-Thaliának.-Vigyáznom kell vele is. Ki tudja, lehet, hogy a gyámoltalanság álcája mögött más is van. A lift további útját végigbeszélgetjük, és minden kétségem eltűnik. A kislány a korához és a termetéhez képest érett, de nagyon nyílt is, így hamar kiderítem, hogy ő még a légynek sem tudna ártani. Belépünk egy nagy terembe: hasonló ahhoz, mint amilyenről álmodtam. Még csak a Hivatásosak vannak lent: gyakorolnak. Azt azonban furcsállom, hogy a 4.-esek külön állnak tőlük. Marina épp dárdát hajítani tanítgatja Lewist. Egyáltalán nem olyanok, mint az álmomban. Lewis nagyon kicsi, körülbelül annyi idős lehet, mint Ruta. Apropó, a kislány eltűnt mellőlem. No, nem baj. A másik négy Hivatásos most vesz észre. Clove is és Cato is elmosolyodik. Clove int, hogy menjek oda, Cato pedig azonnal magyarázni kezd.
-Sziasztok.-Köszönök amikor odaérek.
-...és jófejnek is tűnik.-Fejezi be a mondókáját Cato.
-Szia Thalia.-Köszönnek nekem mindannyian.
-Akkor, azt ígértem, megmutathatod mit is tudsz művelni.-Bólint felém Cato.
-Hogy jó vagy a robbanószerkezetekkel azt sajnálatos módon nem tudod bemutatni. Mint látod, nincs itt 'hogyan szereljünk össze aknákat és egyéb robbanásveszélyes szerkezeteket' feliratú állomás.-Mindannyian hangos nevetésben törünk ki. Ezek szerint Marvel egy igazi mókamester.
-Rendben. Várjatok egy pillanatot.-Viszont olyan állomást láttam, ahol drótok voltak. Odaszaladok, és udvariasan elkérek egy tekercs drótot. Visszaszaladok, majd elveszem a 'kés-dobálás' feliratú állomásról az egyik kést. Elkezdem rátekerni a drótot. A négy Hivatásos is odajön. Érdeklődve figyelnek. A drótból egy kis görgőt hajtogattam a kés markolatának végére. Megfogom, célzok, majd teljes erőmből elhajítom. Érzem, ahogy a görgő elfordul a tenyeremen. A kés pörögve száll a levegőben, majd markolatig fúródik az egyik bábú mellkasába. Hát, a bábura rajzolt céltáblának a közepét nem találtam el, de a kés markolatig fúródott.
-Hát, a célzással meg a technikámmal van egy kis bajom, de szerintem csak erőből nem fúródik ilyen mélyre.
-Ez egy nagyon jó ötlet.-Jegyzi meg Glimmer.
-Bámulatos!-Azzal Clove elszalad a késért, majd visszafut hozzánk, és ő is eldobja. A kés markolatig fúródik a céltábla közelébe.
-Ezt eddig sohasem sikerült elérnem. Azt mondják, egy kést nem lehet úgy eldobni, hogy a dobás gyors legyen, pontos, és a penge markolatig fúródjon az áldozatba. Nem tudom mit csináltál, de egy zseni vagy!-Azzal Clove nekem ugrik, és megölel.-Szerintem vegyük be Thaliát.
-Szerintem is.-Mondja Marvel.
-Én sem ellenzem.-Jelenti ki Glimmer.
-Üdv a csapatban!-Azzal Cato hátba vereget. Nem hiszem el! Sikerült szövetségeseket találnom!. Megérkezett már az összes Kiválasztott, ezért felszólítanak minket, hogy menjünk a terem közepére. Egy kapitóliumi elmond minden fontos tudnivalót, majd szétszéledünk. Újdonsült Szövetségeseim különböző fegyverekhez mennek. Hát persze: megfélemlítik a többieket. Én egy darabig csak kóválygok: megfigyelem ki mit csinál, majd elmegyek különféle állomásokra. A délelőtt folyamán megtanulok négyféleképpen tüzet gyújtani, felismerni az ehető növényeket, és fára mászni. Mármint nagyobb fára felmászni, mint ami otthon, a 3.-ban van. Megszólal az ebédet jelző csengő. Bőségesen szedek mindenből. Hova üljek? Meglátom Pablot az egyik sarokban, de hirtelen meghallom Glimmer hangját:
-Gyere, ülj közénk nyugodtan!-Visszafordulok, és leülök Clove mellé. Hálásan rájuk mosolygom. Gyorsan eszem, így hamarabb végzek az ebédemmel, mint Glimmer és Marvel. Ők élvezik az ízeket. Cato és Clove azonban még nálam is gyorsabban eszik.
-Kit vegyünk még be?-Kérdezi Marvel, miután visszavittük a tálcáinkat.-Szerintem a 11.-ből a srácot megpróbálhatnánk beszervezni.
-Tresh a neve.-Szólalok meg halkan.
-Kösz, elfelejtettem. Néha olyan a memóriám, mint a szivacs. Hogy is hívnak?-Újfent elnevetjük magunkat. Vajon a többiek mit gondolhatnak rólunk?
-Az 5.-ből a lány, Tirana se rossz választás. Nagyon okos.-Szólalok meg.
-A csapat esze megvan, nem kell belőle kettő.-Mondja Cato.-Szerintem hagyjuk békén. Treshel nincs bajom. Valaki más?
-Pablo.-Bukik ki a számon körzettársam neve.
-Tessék? Az a nyápic srác a Körzetedből?-Néz rám Clove.
-Hát, a Körzettársam, nem?
-Mit szólnátok ahhoz a verzióhoz, hogy mi nem bántjuk a Bőségszarunál az elején, de nem is segítünk neki, mint neked fogunk, Thalia, és ha önerejéből túléli, bevesszük. nekem nincs vele bajom.
-Nekem sincs.
-Akkor demokratikus alapon Glimmer verzióját követjük.-Zárja le a témát Clove. A délután folyamán szólok a döntésünkről Pablonak, aki megrántja a vállát, és azt mondja, hogy rendben van. Tresh azonban nem akar csatlakozni hozzánk. Megértjük, nincs vele bajunk. Szép lassan kezdenek elmenni a Kiválasztottak. Glimmer és Marvel is elbúcsúzik tőlünk. Már csak hárman vagyunk odalent: Cato, Clove és én. Folyamatosan a késekkel próbálkozok, nem tudom miért.:
-Segítsek?-Lép mellém Clove. Félénken bólintok. A délután további részét, még bő 3 órát azzal töltünk, hogy Clove megtanít kést dobálni. Gyorsan. Szakszerűen. Pontosan. A végére egész belejövök. Hatkor kiparancsolnak minket az edzőteremből. Éjszakára nem maradhatunk. Cato a liftben felajánlja, hogy holnap délután megtanít valamelyest kardozni. Elfogadom az ajánlatát. Vacsora után döbbenek rá az igazságra: megkedveltem Catot és Clove-ot akaratom ellenére. Bennük és Glimmerben, Marvelben meg Pabloban újra barátokra leltem. Sajnálatos, hogy ezzel a saját helyzetemet nehezítem meg: csak az egyikünk jöhet ki élve az Arénából...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése