12. fejezet-Cato

Megint fent állok az erkélyen, ahová este felszöktem. Azonban most nem vagyok egyedül. Thalia, a lány a 3.-ból mellettem áll. Együtt nézünk le az alattunk elterülő Kapitóliumra.
-Szeretlek, Cato.-Suttogja a lány csöndesen, majd a vállamra hajtja a fejét...
Thalia Körzettársa teste felett térdelek.
-Nyugodj békében. Hé, Thalia, a te Körzettársad volt, nem akarsz tőle elbúcsúzni?-Hátrafordulok, de már csak egy villanást látok, majd érzem, ahogy egy tőr a szívembe fúródik...

Nem, nem, nem és nem! Az idei Viadal nem lesz ugyanolyan, mint a tavalyi! Én nem Chris vagyok, Thalia nem Greina, azt pedig semmiképp sem fogom hagyni, hogy Clo meghaljon ez első napon a Bőségszarunál, mint a tavalyi lány a 2.-ból. Szerencsétlent Greina a vetélytársának tekintette a kardok környékén, és puszta kézzel kitekerte a nyakát. Hát, igen. Nem egy életbiztosítás, ha az ember Hivatásos. Nem minden Viadalt a Hivatásosak nyernek meg, és eleve, egy Viadalra hatan mennek Hivatásosként, és csak maximum egy jön ki közülük élve. Kikászálódom az ágyból, és észre veszek egy avoxot. A srác felém nyújt egy kupac ruhát. Megköszönöm neki, majd megvárom, míg kimegy és felöltözöm. Még csak 6:14 van, ami azt jelenti, hogy még nem sokan keltek föl. Kiosonok reggelizni. 6:29-re végzek is vele. Felkapok még egy almát, hogy azt majd szokásomhoz híven útközben egyem meg. A lifthez osonok, és meglátom, hogy nyílik az egyik ajtó. Behúzódom a lift melletti kis kiszögellés mögé. Ne, ne Brutus vagy Enobaria legyen az, aki jön! Még túlságosan élénken él bennem a pofon emléke, nem szeretnék még egyet kapni azért, mert tegnap felmentem az erkélyre! 
-Hé, nincs semmi baj, a Mentoraink még alszanak.-Clo szája fülig ér.-Nem nyitottak be este hozzád, így azt hiszik, kikészültél Brutustól. Amúgy, tegnap este megszabadultunk Enobariatól. Ő csak a Kapitóliumig utazott velünk. Van itt valamilyen dolga. Reggelizünk együtt?
-Bocs, én már ettem. Most éppen az edzőterembe igyekeztem.
-Rendben, menj nyugodtan. Majd én beszélek a Mentorainkkal. Így már két szívességgel is tartozol nekem!
-Oké, majd megbeszéljük.-Unokahúgom megpuszil majd vidáman elugrándozik a horrorisztikusan kinéző étkező felé. Hát, igen, Arria itt is kitett magáért. Minden egyes négyzetmilliméter be van borítva rózsaszín csillámmal, úgyhogy nem lehet tudni mi volt a fal eredeti színe. A szőnyegek és a padló a lila különböző árnyalatait tükrözi vissza. Szerencsére a szobámba már nem jutott belőle. Én vagyok az első az edzőteremben. Mivel még nincs értelme megfélemlítősdit játszani (hiszen kit tudnék megfélemlíteni:a kapitóliumi alkalmazottakat?), odalépek az ehető növények című állomáshoz. Ki tudja, a végén még a hasznomra válhat. Az elkövetkező félórában kipróbálom a fára-mászást és a tűzgyújtást is. Utána viszont betoppan Glimmer és Marvel. Elmélyülten beszélgetnek, észre sem vesznek. Végül Glimmer megpuszilja Marvelt. Ezek ketten komolyan szerelmesek? Mivel nincs ínyemre a hallgatózás, megköszörülöm a torkom. Glimmer szemében egy pillanatra félelem csillan, Marvel pedig láthatóan meg sem tud szólalni.
-Megígérem, hogy nem szólok róla senkinek, de csak ha ti is megígéritek, hogy az Arénában egyikőtök sem fog úgy viselkedni, mint tavaly Greina.-Marvel arcán széles mosoly terül el.
-Hé, Cato, én fiú vagyok! Egyáltalán nem értem, hogy jutott eszedbe, hogy akár úgy is viselkedhetek, mint egy lány!-Eltart egy pár pillanatig, mire tájövök, hogy viccelni próbált. Hát, humorérzékem nem nagyon van. Természetesen, (miután jól kinevették magukat,) megfogadják mindketten, hogy nem fognak hátba támadni. Hamarosan Clo is megérkezik és csatlakozik hozzánk. Glimmert láthatóan hamar megkedveli, bár Marvellal távolságtartóbb. Negyed óra múlva belépnek a 4. Körzetesek. Elindulnak felénk, de mi azt tettetjük, hogy észre sem vesszük őket.
-Majd meglátjuk, mi lesz.-Sziszeg felénk a lány, Marina, majd a kisfiút a dárdákhoz vezeti, és oktatni kezdi Lewisnek a dárdahajítás mesterségét. Hát, nem kedveltem meg a 4.-eseket, bár a srácot sajnálom. Ahogy elnézem kettejüket, rájövök valamire: ezek ketten rokonok! Hamarosan újabb emberek érkeznek: Ruta, egy Lewissal egyidős kislány a 11.-ből, ha jól emlékszem. A kislány azonnal elszalad Thalia mellől, amint az ajtó kinyílik. A 3.-ból jött lány gyakorlatiasan körbenéz. Valószínűleg minden részletre figyel. Ez még nagyon jól jöhet. Glimmerékhez fordulok és elkezdem elmesélni nekik a liftben történteket. Clove nagyban integet a lány felé, aki kicsit megszeppenve bár, de felénk lépeget.
-...és jófejnek is tűnik.-Fejezem be, mikor a lány odaér csoportunkhoz.
-Szia Thalia.-Köszönünk neki. A lány félénken visszamosolyog ránk.
-Akkor, azt ígértem, megmutathatod mit is tudsz művelni.-Mondom neki rámosolygok, de ettől még inkább összehúzza magát.
-Hogy jó vagy a robbanószerkezetekkel azt sajnálatos módon nem tudod bemutatni. Mint látod, nincs itt 'hogyan szereljünk össze aknákat és egyéb robbanásveszélyes szerkezeteket' feliratú állomás.-Mutat körbe Marvel. Sikerül oldania a feszültséget: mindannyia nevetésben törünk ki.
-Rendben. Várjatok egy pillanatot.-A lány odaszalad egy állomáshoz, amin drótok vannak. Vajon mi jár a fejében? Összeszerel egy robbanószerkezetet a semmiből? A késes állomásnál elvesz egy kést. Értetlenül figyelem. Mit tervez? Ahogy végignézek szövetségeseim arcán, látom, hogy ők semtudnak mit kezdeni a helyzettel. Thali valmilyen fura görgő-szerűséget hajtogatott a drótból a kés nyelére. Minek? Odasétálunk mi is a lányhoz. Egyre jobban felcsigázza a képzeletem: mit fog most csinálni? Végez a rátekeréssel, majd megmarkolja a kést. Hát, nem jó helyen fogja, látszik rajta, hogy még nincs tapasztalata benne. Elhajítja a kést. A technikája pocsék, viszont az eredmény szembetűnő: a kés markolatig fúródik a bábúba. Bár nem a szívét találta el, egy ember simán megölt volna.
-Hát, a célzással meg a technikámmal van egy kis bajom, de szerintem csak erőből nem fúródik ilyen mélyre.
-Ez egy nagyon jó ötlet.-Jegyzi meg Glimmer.
-Bámulatos!-Azzal Clove elszalad a késért, majd visszafut hozzánk, és ő is eldobja. A kés markolatig fúródik a céltábla közelébe.
-Ezt eddig sohasem sikerült elérnem. Azt mondják, egy kést nem lehet úgy eldobni, hogy a dobás gyors legyen, pontos, és a penge markolatig fúródjon az áldozatba. Nem tudom mit csináltál, de egy zseni vagy!-Hát, egyet kell értenem unokahúgommal mindkét dologban: egy kést nem lehet úgy eldobni, ahogy mondta, ezt tanították nekünk. Thalia pedig tényleg zseni. Mindannyian meglepődünk. amikor a Clo Thaliának ugrik, és megöleli.-Szerintem vegyük be Thaliát.
-Szerintem is.-Mondja Marvel.
-Én sem ellenzem.-Jelenti ki Glimmer.
-Üdv a csapatban!-Azzal hátba veregetem új szövetségesem. Megérkezik a többi Kiválasztott is, úgyhogy a terem közepére szólítanak minket. Egyáltalán nem érdekel, mit mondanak, nekünk ugyanezeket hajtogatták minden évben. Mindenkit gyilkoss pillantásokkal végigmérek: el kell érnem, hogy féljenek tőlem. Ez az egyik alapja a Hivatásosak technikájának. A különböző fegyvereket "próbálok ki" a délelőtt folyamán. Hát, szerintem a megfélemlítés nem kevéssé sikerült. A legtöbben még csak rám se mernek nézni. Megszólal az ebédet jelző csengő. A sor elejére állunk Glimmerrel, Marvellel és Cloval. Miután horribilis adagokat szedtünk mindenféléből, leülünk a középső asztalhoz. A 4.-esek meghúzzák magukat a terem szélén. A lány kemény ellenfél lesz, ha túléli az első napot. Thalia is végzett a szedéssel. Hát, ahhoz képest, hogy milyen sovány, nagyon sokat szedett. Tuti megpróbál magára szedni néhány kilót. Megáll, körbenéz. Nem vett minket észre? Végül Glimmer veszi a bátorságot ahhoz, hogy felhívja magunkra a figyelmet.
-Gyere, ülj közénk nyugodtan!-Clo mellé ül le. Velem szembe. Mindannyia nekiállunk enni. Én végzek elsőként, majd clove következik. Legnagyobb döbbenetmre Thalia a harmadik. Tele van meglepetéssel. Glimmer és Marvel lassabban eszik. Remélem ez nem fog minket hátráltatni az Arénában.
-Kit vegyünk még be?-Kérdezi Marvel, miután visszavittük a tálcáinkat.-Szerintem a 11.-ből a srácot megpróbálhatnánk beszervezni.
-Tresh a neve.-Szólal meg Thalia.
-Kösz, elfelejtettem. Néha olyan a memóriám, mint a szivacs. Hogy is hívnak?-Újfent elnevetjük magunkat. Vajon a többiek mit gondolhatnak rólunk?
-Az 5.-ből a lány, Tirana se rossz választás. Nagyon okos.-Mondja Thalia.
-A csapat esze megvan, nem kell belőle kettő.-Monom.-Szerintem hagyjuk békén. Treshel nincs bajom. Valaki más?
-Pablo.-Mondja Thalia. Értetlenül bámulunk rá. Miért? Van valami kapcsolat közöttük? Hát, amilyen elutasítóan nézett az a srác a Körzettársára, nem hiszem.
-Tessék? Az a nyápic srác a Körzetedből?-Néz rá Clove.
-Hát, a Körzettársam, nem?-Válaszolja.
-Mit szólnátok ahhoz a verzióhoz, hogy mi nem bántjuk a Bőségszarunál az elején, de nem is segítünk neki, mint neked fogunk, Thalia, és ha önerejéből túléli, bevesszük. nekem nincs vele bajom.
-Nekem sincs.-Láthatóan Thalia megelégedett ezzel a verzióval. Marvel nem nyilatkozik.
-Akkor demokratikus alapon Glimmer verzióját követjük.-Zárja le a témát Clove. A délután folyamán megpróbáljuk beszervezni Tresh-t. Nem járunk sikerrel, de nem nagy baj. Szép lassan elmennek a Kiválasztottak. A végén már csak hárman maradunk: Thalia, Clo, és én. Thalia a késekkel próbálkozik, bár nem nagyon sikerül neki.
-Segítsek?-Lép mellé Clove. A két lány órákig gyakorol. A végére Thalia is egészen belejön. Egy kapitóliumi végül kiterel bennünket a gyakorlótérről. hát, sokáig voltunk lent, az egyszer biztos. A liftben fölfelé haladva felajánlom Thaliának. hogy holnap megmutatom neki, mit lehet művelni a kardokkal. Bár nem gondoltam volna, hogy érdekelni fogja, rábólint az ajánlatra. Valami furcsa elégedettség tölt el. Nem éreztem még ilyet soha. Mi lehet a baj velem?